Ja. a napomra leginkább az illene, hogy nocomment. Nem tudom mi bajom, teljesen megzeberedtem. Olyan vagyok, mint egy skizofrén. Van, hogy teljesen vidám vagyok, és pörgök, és ugrálok, és van, hogy eretvágok abban a szent pillanatban, ahogy bárki hozzámszól. A világ összes érzelme és hangulata átviharzott rajtam az elmúlt 2-3 napban.
Ahogy így átgondolom, semmit nem csináltam ma. Délután kettőkor sikerült felkelnem, addig Balázs kétszer hívott. Nagyon jó lett volna valami értelmeset csinálni, de egyszerűen muszáj legalább a szünetben kipihenni magamat, mert nem fogom tudni összeszedni magamat ha visszamegyek suliba, és onnantól már csak 12 napom lesz félévzárásig, addig meg kell menekülnöm. Fogalmam sincs, hogy miből akarnak éppen megbuktatni, és kinek a flashe hogy kibasszon velem, de kezdenem kell a helyzettel valamit. Balázs átjött, nekem pont annyi időm volt, hogy megigyam a kávémat, elszívjam a cigimet, és lefürödjek. Ébredéstől az érkezéséig olvastam a blogját. Kicsit így talán jobban tudom, hogy mi járhat a fejében. Elvoltunk, Miattam 2 órát késett. Lementem szilvuba, és iszonyatosan csapattam neki ma, elkezdtem inni, és 2 sör meg 3 tequila mellett a végére egész jól éreztem magam, BÁRMIT táncolhattam volna. (ami meg is volt, mert székes szexuális vetkőzős zene/tánc volt, hála a mi egyetlen drága Gera Balázsunknak.) A buli végén ugye ismételt megőrülés, most az alkohol és a saját mélyről jövő hülyeségemnek hála sikerült olyan szinten elborulnom, hogy már minden mindegy volt, és táncoltam. Balázs ma se aludt nálam. Többet nem kérdezem, nem fogok ráerőltetni semmit. De tegnap azt írtam, hogy nem lesz róla többet szó, szóval még mielőtt kifejteném, leállok, és elmegyek aludni. Picit nyűgös vagyok. Nem akarom megindokolni.
