~LadyGirbalia~

Művészlélek elmegyógyászata ömlesztett gyógymódok formájában.:-) (Néhány régebbi, és újabb vers, gondolatok, idézetek, rövid beszámolók egy-egy debilebb napom után, fényképes illusztrációk, szóval éppen ami eszembejut!) ~ A nyugalom megzavarásáért, a megbotránkozásért, és egyéb általam elkövetett bűnökért nem vállalok felelősséget! :-)

Durva hétvége.:)

2010.12.19. 23:18 ~LadyGirbal~

Úgy álltam hozzá a hétvégéhez, hogy a pénteki bulitól tartottam, a szombatit meg nem teljesen láttam át, az átkötésekre meg nem is gondoltam. Minden számításomat felülmúlta ez a 2 nap.:))

Pénteken a suliban már nem bírtam magammal, teljes izgalomban voltam, nem tudtam kivárni az indulást. Kémiáról megint megszöktem, már kicsit f*szkivan a sulival, szükségem lesz erre a szünetre.

Balázs picivel 6 után értemjött, és elindultunk. Sikerült becsomagolnom! Úgy, hogy semmi létfontosságút nem hagytam itthon!! Annyira büszke vagyok magamra.^^ Kimentünk a Flóriánhoz, átültünk Vilmos kocsiába, és lementünk. A kocsiban volt egy pillanat amikor úgy ért hozzám, hogy beleremegtem, és éreztem, hogy ő kell nekem, nagyon nagyon nagyon. <3

Leértünk bulizni, és HIHETETLEN szétcsapás volt.:D Már érkezéskor becsaptunk egy vodka-redbullt, és nálam jött a többi utána... öhm hát ja... Balázs mászott, ugrált, a pultba kapaszkodva lógott, szóval elborult. Velem részegen annyi a probléma, hogy azt hiszem tudok táncolni, amikor igazából nem. Pénteken olyan dolgokat csináltam amiket józanon nem merek beletenni táncba.:) Nagyon jó buli volt, de kettő után vége lett, leültem egy picit dumálni Balázshoz, meg egy Tibor nevű csávóhoz, aki később elkérte a számomat (de minek??) aztán fogtuk magunkat, és hazamentünk. Még egy kicsit beszélgettünk (sírvaröhögve feküdtünk az asztalon), iszogattunk egy picit, aztán elmentünk lefeküdni, de nem aludtunk.:) reggel 7-fél8ig elvoltunk, olyan dolgokat osztottunk meg egymással, amiket én soha nem gondoltam, hogy bárkivel meg fogok tudni osztani, és úgy érzem, ő is megosztott velem olyat, ami nagyon fontos. Álmomban nem gondoltam, hogy létezik ilyen ember a világon akivel ilyen közvetlen lehetek.:) A másik hihetetlen dolog az volt, amilyen gyengéden összebújtunk hajnalban. Túlvilági volt, azóta teljesen átértékeltem mindent. Nagyon rég hiányzott az, hogy egy ilyet átéljek. Fontos nekem ez a pasi, és kezdek megijedni az érzéseimtől.:)

Szombat reggel nagyon jól esett mellette felébredni!!! Kimentünk reggelizni, iszonyat másnapos voltam, egy szelet kenyeret sikerült magambaeröltetni a kávé mellett, aztán go ki a főtérre, ahol elfogyasztottunk egy forraltbort, és odafagytunk. Utána még lazultunk egy ideig Nyíregyháza city gigantikus hógömbjébe burkolózva, majd sötétedéskor elindultunk. Az útviszonyok kegyetlenek voltak, a közlekedés elég nyomorultul haladt, de lassacskán visszajutottunk a Flóriánhoz Balázs kocsiáért. Sokkal nagyobb biztonságban éreztem magam mellette a kocsiban, mint előtte kb 3 órán keresztül, pedig semmi baj nem volt az utazással, megszoktam azt is, ha állat módjára vezetnek (sőt élvezem is, mert adrenalinfüggő vagyok, sebességmániás, és imádom az életveszélyt)de jól esett mellette ülni, és kiengedni. Tündéri aranyos volt, bemutatott a családja egy részének, nem igazán kedvelnek, viszont utálnak. Viszont sikerélmény, hogy az unokaöccse nem sírta el magát, sőt, mosolygott, és a kezembenyomott egy könyvet. Az irónia a dologban, hogy egy matekkönyv volt. x'D Szoval mindegy. Balázsnak tök hangulatos szobája van, otthonos, és jó.^^ Én a saját szobámat utálom. annyira idegen és otthontalan. (majd intézkedem ezügyben tavasszal) Összeszedte magát, aztán átjöttünk hozzám, én is összekészültem, és elindultunk Conexiónra. Kicsit kacérkodtunk egymással mindenfelé, jól esik ha tudom hogy szexuálisan is érdeklődik irántam, sokkal magabiztosabb vagyok tőle. Bulizni kb éjfélkor érkeztünk meg, és rájöttem, nem tudok táncolni, annyira se ment mint előtte, és iszonyú rosszkedvű lettem miatta. Ültem a sarokban, és próbáltam megnyugodni. Balázs bevitt bachatazni, azzal megvigasztalódtam, és eldzsaltam beszélgetni, amikoris meghallottam a stairway to heaven-t és berángattam a beszélgetőpartneremet az elborulásomhoz. Na onnantól tudtam táncolni, bármennyire dekoncentrált voltam, táncoltam, mert végre megint jól esett.:) 4 körül értünk át hozzám, nálam aludt a kis Tündérem, mindketten azonnal eldőltünk, mint akiket leütöttek. Beütött az álommanó-szindróma.:)

Délre haza kellett érnie, és megbeszélt a családjával. Én mióta elment döglődöm, és pótcselekvésből táplálkozom. Most lefekszem aludni, mert holnap suli, vennem kell valamit annak akit húztam osztálykarácsonyra, és este meg Szilvu!!:) A post tökéletes befejezéseképp egy kép a tegnap esti Conexiónról. Aranyos kép.^^<3

A bejegyzés trackback címe:

https://ladygirbal.blog.hu/api/trackback/id/tr342526977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása