Amúgy tök jó h így informatika óra közepén nekiálltam blogolni, feladtam a word -> tabulátorok, szegélyezés című feladatot.:D Este megyünk le Nyíregyházára Palladium bulira Balázzsal, már várom, de stresszelek is rajta egy picit. Attilának az volt az egyik feltétele a fellépőcsapathoz, hogy szóljak, ha más tánciskola bulijára megyek. A másik b+ ott van, hogy szombaton nem megyek próbára, és még nem találtam ki a megfelelő szövegkörnyezetet amibe ezt az információt beépíthetem, és közölhetem. Félek Attilától. Halálosan. Szerintem küldök neki egy sms-t, hogy ma megyek vidékre, és nem érek vissza holnap reggelre. További félelmeim: Nem nagyon ismerek ott senkit, és attól hogy Balázs a párom, még nem vagyok benne 100%ig biztos, hogy ezzel én ki lennék segítve. Lehet, hogy ő jól ellesz, én meg ülök, és igy semmi (volt már rá példa). Jelen állapotomban elment a kedvem a ma estétől.>_< Muszáj feldobnom magam, mert Vele akarok lenni, és hiányzik, és jó lesz ez, csak legrosszabb esetben eleget kell innom.:D
Jelen pillanatban a szokásos reggeli isleremmel foglalatoskodom, és most hogy az ilyen irányú függőségem ki lett elégítve, sokkal pozitívabban állok a naphoz. Info után megint összeragasztom a kezemet, mert meg KELL szoknom h normálisan tartsam amikor táncolok, ezt hívják megszállottságnak.^^ Továbbá fejlődést mutatok sminkelés terén is. Most nem arra gondolok, hogy egy újabb festmény, kép, vagy tárgy alapján elvont és művészi dolgokat festek a fejemre, és ezzel tökéletesedik a technikám, vagy ilyenek. Nem. Ez most arra utal, hogy reggel képes voltam egy alapozóval, egy tussal, és egy szempillaspirállal beérni. Nem tudok visszafogott sminkben eljönni otthonról. Egyszerűen szarul érzem magam, ha nem extrém valahol az amit alkottam. Tegnap este eldöntöttem, hogy ma megpróbálom visszafogni magam, és félreteszem ezt a fajta kényszerességemet. Szerintem ez összefügg azzal, hogy eléggé komplexusos vagyok, és nem tartom magamat kifejezetten szépnek, smink nélkül meg nem vagyok hajlandó tükör közelébe se menni. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire vagyok képes változni, ha rákényszerítem magam/rákényszerítenek. Egyenlőre úgy látom, csak akkor tudom ezt megtenni, ha feltétlenül muszáj, vagy ha egy sokkal rosszabb dolog ellenében kell változnom, és ezt én is pontosan átlátom. Azért jött rám most ez a tesztelhetnék, mert tegnap sms-eztünk, és rájöttem, hogy muszáj lesz lassan igazodnom hozzá apró dolgokban, különben egy idő után előjönnek az összeférhetetlen ellentétek, és elvesznek azok a dolgok, amik összetartanak minket. Nem akarom őt elveszteni. Tudom, most adnom kéne a kemény csajt, hogy "megcsalt, változzon ő, küzdjön ő, nekem most semmit sem kell tennem a kapcsolat érdekében" de szerintem ez így nem működik. Annak ellenére hogy rossz, ugyanannyi energiát akarok beletenni, mert csak úgy múlhat el a fájdalom, ha lassan megtöltöm új, szebb dolgokkal azt a helyet, ahonnan gyilkos módon kitéptek sokmindent.
Lassan vége az órámnak, szóval lezárom ezt a kis eszmefuttatást.:) Legközelebb vagy délután/estefelé jelentek, vagy szombat éjjel. Reménykedem benne, hogy jól szórakozom majd este, és nem leszek megölve sem.:) Éljen a tánc. Ja és viszem a szexuális combfixemet is. :3 nyehehe.:P:D Szóval tánc.^^ Hajrááá.
